Táltosparipa

Minőségi idő a gyerekkel és önmagaddal: mondókázzatok!

      A mondókázás örömei

Hallgatom a kislányom mondókáit és gyerekdalait – és, mint bármely anyuka, én is el vagyok ragadtatva, hogy az én  kétéves kis cicám hogy dalolászik 🙂 Születésekor Petőfi kötetet vittem a klinikára, hogy az Alföld soraival fogadhassam. Persze, túlzás volt. De mégis a törekvésem jól mutatja: költészettel és történetekkel akartam (és akarom) bevezetni az életbe, mert úgy hiszem, hogy a történetek élni tanítanak. Már ezekkel a korai kis szövegekkel (legyen az mondóka vagy egyszerű dallamú gyerekdal) olyasmit teszünk a gyerekünk lelki hátizsákjába, ami a későbbi életére nézve is meghatározóan fontos: feltöltjük a tudatalattiját azzal a hittel, hogy érdemes és jó élni! Ez alapozza meg a későbbi pozitív gondolkodását is, azt is, hogy örömben is, bánatban is merje élni az életét!

elf-1279506_640

Mondókázás közben jól is érezzük magunkat – mert a ma, a most az, amit éppen megélhetünk, megragadhatunk. Imádom azt, ahogy a gyerekem kacagása száll a dalok között-fölött. Ahogyan egy mondókás foglalkozáson vagy tornán építi első barátságait a még tőle is apróbbakkal a dalok ritmusára! Ahogyan rácsodálkozik egy-egy hangszer megszólaló csengésére!

                                   

  Mondókák és gyerekdalok: az életismeret forrásai

Az elragadtatáson felül azonban még valamiről akarok most írni. Ezek a rövid, pici szövegek, amelyek a mondókák és gyerekdalok “testét” alkotják, igazi remekek tudnak lenni. Kodály ezt zenei értelemben mondta róluk, de az életismeret vonatkozásában is így van ez. A jó gyerekdal, a jó mondóka attól jó, hogy piciségében is valami igazit mutat a világból. Megismerteti az emberi testet, vagy épp segít bízni abban, hogy a világ egy jó hely, érdemes volt ide megszületni. Nézzük csak!

“Hüvelykujjam almafa, / Mutatóujjam megrázta / Középső ujjam felszedte / Gyűrűsujjam hazavitte / Ez az iciripiciri mind megette.”

Ezzel a mondókával összeismerkedik a gyerek a saját testével. Gondoljunk csak bele! Mennyire fontos, hogy a testünkkel való viszony jó alapokon álljon, hogy barátságban legyünk a saját testünkkel! Innen indul az is, hogy a későbbiekben kevesebb esélye legyen egy gyereknek testképzavarra, elhízásra, kóros soványságra. Pedig ez “csak” egy apró mondóka, amit mindenki ismer! 

2016nyaralas 255

Mondókázni bárhol lehet!

“Piros alma fenn a fán, / Szakítsd le te barna lány. / Leszakítom, megeszem, / Mert az almát szeretem.”

 Csoki, chips, hamburger, kóla? Könnyebb az egészséges táplálkozást egy életre szokássá tenni, ha a vérünkben van ennek a mondókának a ritmusa. Könnyű ezt belátni, ha a gondolat teremtő erejére, illetve a tudatalattinkba szavainkkal beírt programokra gondolunk. Akit a tudatalattija a zöldségpult felé tol, az nehezebben parkol le a habos tortaszeleteknél.

          Mondókák felnőtteknek is!

elf-1274277_640Egy-egy mondóka, amit kívülről fúj szülő és gyerek, mindig egy építőkocka az emberibb élet felé. A népi mondókás könyvek igazi aranybányák, érdemes őket gyűjteni, ajándékba adni – de legfőképp a gyerekkel együtt mondogatni, amit benne találunk! Örömmel tanítom én is a kislányomnak, és örömmel mondogatom is bárhol, bármikor. Próbáljuk ki: ezek a ritmusos szövegek mindenkit a bűvkörükbe vonnak! Fújják a nagyszülők, és fújják a rokonok minden családi eseményen, de fújják a baráti házaspárok is, akik szintén kisgyereket nevelnek. Összehozzák az embereket, mint ahogy hajdanán (talán ma is) a népdalok, a népmesék tették.

Az élet rendjére is tanítanak a mondókák. És ez éppúgy vonatkozik a felnőttekre, mint a gyerekekre! Aki mondókázik a gyermekével, önmagát is erősítheti ezekkel a szövegekkel mentálisan! Megtanítanak például a mondókák bízni abban, hogy jön a megújulás, egyáltalán, hogy van megújulás. Ez a változásban való hit. Akiből ez hiányzik, az nehezen veszi az élet akadályait. Akiben megvan ez a hit, annak minden lehetséges. Azt nem gyűri le iskolai, munkahelyi, (pár)kapcsolati nehézség. 

Így aztán, amikor mondókázunk, ne higgyük, hogy számunkra haszontalan, ámbár kötelező gyerekprogramot teljesítünk! Engedjük ezeket a szövegeket önmagunkra is hatni! Élvezzük, hogy szülőként az önfejlesztésnek ez a kapuja is kinyílik előttünk! És közben minőségi időt is töltünk a gyerekünkkel!

“Fújj szél, meleg szél,/ Jön a tavasz, fut a tél, / Nem fúj már és nem havaz, / Itt van, itt van a tavasz.”

És mindez tényleg benne van ezekben a kis “bugyutaságokban” ??? Tényleg. Benne van. Nagyon-nagyon érdemes ezt felfedezni felnőttként is!

Mondókákról és mesékről további írásaim itt olvashatod. 

Köszönöm, hogy ellátogattál a Táltosparipa oldalra, amely a Táltosparipa Mentáltréning része. Ha tetszik az oldal, és fontosnak tartod a lelki egészség fejlesztését, akkor kérlek, támogasd az oldal működését azzal, hogy lájkolod   a Táltosparipa blog Facebook oldalát: ITT TALÁLOD. (Vagy fenn, az oldalsávban is elérhető.) Köszönöm!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!