Táltosparipa

Ha szoptatsz, jól teszed – ha tápszerezel, akkor is

baby-228429_640Mindig értetlenül hallgattam a szoptatás kontra tápszer összecsapásokat. Még, mielőtt gyerekem született volna, és azóta is. Hogy a szoptatás egy ideális és természetes dolog, ez világos volt nekem, de az is, hogy ezer oka lehet annak, hogy valaki miért ad tápszert a csecsemőjének – és az is rendben van. Hogy ez a meggyőződés miben segített nekem, nos, ma erről írok. És persze, hoztam népmesét is 🙂

newborn-659685_1280

A kép illusztráció

 

38 múltam, mikor megszületett a kislányom. Sok önismereti munka után az anyaság nagy topikjaihoz elegendő önbizalmat és higgadtságot éreztem. Összeállítottam a kelengyét, tudtam a programozott császár időpontját (egészségügyi oka volt, de 100%-osan rendben volt számunkra, erről majd írok még mostanában), bekészítettem a homeopátiás globulikat, és rábíztam a férjemre a gyógynövényeket, amelyekből majd teát kellett hoznia a kórházba. Olvastam ugyan szoptatásról szóló könyvet, de többszáz oldalt feleslegesnek és idegesítőnek is találtam (annak ellenére, hogy az olvasás a kenyerem). Amihez ragaszkodtam: a szülés után legyen körülöttem olyan ember, aki, ha szükséges, praktikus módon tud segíteni a szoptatásban. Abszolút nem csináltam az egészből nagy faksznit, MERT: úgy gondoltam, jó, ha megy, ha nem, akkor tápszer lesz, és az is rendben lesz. A harmadik trimeszterben át is néztem a tápszerkínálatot, és kétfélével készültem is: a konyhai polcon, a babás dolgok között ott várták a dobozok, hogy, ha szükség lesz rájuk, bevethetők legyenek. Semmilyen rossz érzésem nem volt ettől, lepergett rólam a tápszer ellen hangoskodók minden kiabálása. Utánaolvastam, ráéreztem, tudtam, mit csinálok; helyén volt az önbizalmam.

baby-758568_1280A császár és a szoptatás negatív összefüggéséről szóló legendát is csupán egy negatív hitrendszernek tartottam, aminek nem kell felülni. A kislányom csütörtökön született, pénteken már megindult a tejelválasztás. Semmi extrém intézkedés nem volt: értsd: hallgattam a klinika csecsemős nővéreire (mert magam is így éreztem megfelelőnek), és csak a háromóránkénti szoptatási időszakokban tettem mellre. Már nem emlékszem, hogy az első vagy a második éjszakán, de kapott egyszer kis adag cukros vizet is, amelyet a csecsemőosztály gyermekorvosa rendelt el. (Két éjszakát töltött a csecsemőosztályon, a harmadikon aludt először velem.) Teljesen megbíztam benne, és neki is igaza lett, semmilyen mértékben nem zavarta ez meg a szoptatás elindulását. És mielőtt valaki feltenné a kérdést, hogy ilyen “maradi” elveket hol képviselnek, mint három óránkénti szoptatás és cukros víz, hadd írjam le: az élet úgy hozta, hogy Bécs egyik nagyhírű magánklinikáján született a lányom, ahol mindenben a legnagyobb körültekintéssel járnak el.

Nem lehetek elég hálás a csecsemős nővérek bölcsességéért és támogatásáért. Hagytak békében, hogy a kislányommal találjuk meg a közös utunk. Amikor azonban a mérlegeléseknél a 3. napon látszott, hogy csak értékelhetetlenül kis mennyiséget eszik (10 grammokat), akkor hívtak, hogy hozzam le a babát a szoptatási időben, és nézzük meg együtt, mit lehetne máshogy csinálni. Pillanatok alatt megvolt a megoldás: bimbóvédővel máris ment, mint a karikacsapás! Károgók persze itt is akadtak, hogy ez így nem igazi meg az élmény, blablabla. Nekünk abszolút igazi volt 14 hónapig! 

baby-105063_1280Két olyan napunk volt a 14 hónap alatt, amikor a tej kevésnek látszott. Ezeken némi sírással túllettünk, a tápszer pedig ott volt megnyugtatásul. Nekem az is fontos volt, hogy legyenek, lehessenek felnőtt programjaim. Hogy időnként kimozdulhassak a férjemmel, hogy elmehessek sportolni (igen, szoptatás mellett, ugyanis, amikor az ember naponta 7-8 x 50 percet egy helyben ül a szoptatás miatt, a nap többi részében is a karján van a csecsemője, akkor nagyon fontos mind mentálisan, mind fizikálisan, hogy legyen naponként minimum fél óra idő sportolni), hogy elvonulhassak egy nyugodt órára olvasni. Ezért az esti etetéshez a tejet mindig lefejtem, és ezt cumisüvegből kapta a kislányom többnyire az apukájától, vagy valamelyik nagymamától. Hogy nem lesz ettől “cumizavara”, abban is biztos voltam, tudtam és éreztem.

Nagyon hasznosnak találtam a Nem harap a spenót. Gyereknevelés francia módra című könyvet. Igazi paraoszlató! Egy Párizsba költözött amerikai újságírónő írta a saját tapasztalatai alapján. Épp arról ír a francia példák alapján, amiben én is hiszek: parák gyártása helyett felszabadultan szeretni a gyereket, önmagunkat, a családi életünket. Az önismeret, a magabiztosság, a saját (!) ÉS a gyerek igényeinek nem idealizált, hanem valós felismerése abban segíthet, hogy a legjobbat, legtöbbet hozzuk ki a helyzetből.

little-girl-1381471_1280

Én anno csecsemőként csak egész kevés anyatejet kaptam, és egész kevés ideig. Ez nem volt akadálya, hogy erős bizalmi kapcsolat épüljön köztem és az édesanyám között. Például ezért is biztos voltam benne, hogy blődség ez a tápszer körüli lejáratókampány. Manapság pedig a baráti, ismerősi körömben is látom, hogy a részben vagy egészben tápszeres babák is pont olyan jól kötődnek az anyukájukhoz, mint az anyatejesek. Egyszerűen azért, mert a szeretetnek nincsenek tárgyi feltételei. A szeretet, a bizalom tejtől duzzadó mellek nélkül is éppúgy működik. Sőt, a szeretet egy összetett dolog, amit nem tudunk ilyen könnyen kipipálni: minden nap más aspektusa van, amiért újra és újra meg kell dolgozni. Legyen szó akár a gyerekünkről, akár a házasságunkról. Ennek kapcsán hadd ajánljam olvasásra egy volt évfolyamtársam remek blogbejegyzését is: ITT TALÁLOD. 

Ha pedig anyákról és anyaságról olvasnál népmeséket, ajánlom a Magvető Kiadónál megjelent Mesék anyákról című kötetet.

Ha tetszett az írásom, köszönöm, ha megosztod. Ha szívesen olvasol még, nézz szét a menüben, vagy görgess lejjebb a képes cikkajánlómhoz. 

Továbbiakat a blog FACEBOOK oldalán találsz, melyet IDE KATTINTVA érsz el (vagy fenn, az oldalsávban is megtalálod). 

Ha hamarosan megjelenő önismereti-személyiségfejlesztő könyvem megjelenéséről, és a megjelenési kedvezményekről akarsz értesülni, akkor az oldalsávban vagy ITT LEHET ELŐREGISZTRÁLNI.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!