Táltosparipa

Miért csalja meg a férfi a nőt?

Terápiás ülések kliensei leggyakrabban párkapcsolati problémákkal érkeznek. Ezen belül is nagy százalékban a hűtlenség a téma. Igen gyakran több évtizedes házasság után robban a kapcsolat a harmadik miatt. Mi történik ilyenkor? Mi történik a kapcsolattal, ami évekig, évtizedekig működött, és egyszercsak szétesik?Tényleg váratlanul jön a robbanás? Ezeket a terápiás beszélgetéseket összegezve valami egészen világosan látszik: minden ember legfőbb vágya, hogy szeretve, elfogadva és megbecsülve érezze magát.

csal

Az a férfi (és az a nő), aki megbecsülve érzi magát a párkapcsolatában, az nem lép ki onnan. Mert él mindannyiunkban egy elemi igény, hogy elismerjenek bennünket, elismerjék érdemeinket. Ha olyan kapcsolatban élünk, amely melegen körbeölel, eszünkbe sem jut kifelé bámészkodni – mert jó benne lenni. 

Az a férfi, aki megértést, figyelmet kap, biztatást a feladataihoz, az szárnyakat növesztve indul el otthonról, és haza is akar térni, mert otthon tudja a szárnyait olyan állapotba hozni, hogy képes legyen repülni. Ha viszont a nő megkérdőjelezi tehetségét, leszólja képességeit, rombolja a férfi önértékelését, akkor a férfi előbb-utóbb menekülőre fogja. Vagy egyszerűen csak talál valakit, aki figyel rá, aki méltatja jó tulajdonságait. Lehet, hogy ez a valaki kevésbé vonzó külsejű, lehet, hogy nem is olyan művelt vagy tájékozott a világ dolgaiban, de a legfontosabbat, hogy megbecsülést és odafigyelést ad, tőle lehet megkapni.

csal2De miért van a férfi (és a nő is) annyira kiéhezve a megbecsülésre, az odafigyelésre, az őszinte érdeklődésre? Egyáltalán elvárható ez egy hosszú párkapcsolatban? Nos, akire odafigyelnek, aki iránt valódi érdeklődést mutatnak, az ÖNMAGÁT ÉRZI ETTŐL KÜLÖNLEGESNEK. Vagyis nem a szerető, a harmadik az, aki különleges, hanem az elhanyagolt fél ebben az új kapcsolatban önmagát élheti meg különlegesnek. “Különleges vagyok, hiszen figyel rám, fontos vagyok neki.” – ez az az érzés, amely annyira fontos mindannyiunknak. Egy elromlott házasságot is ennek mentén lehet helyrehozni. Ha önmagamba nézek, válaszolnom kell őszintén: “Érdekel engem igazán a másik? Tudok felé figyelemmel fordulni? Tudok számára megbecsülést adni? Hálás tudok lenni, hogy vele élhetek?”  Ha a válasz csak egy picike igen, már akkor is el lehet indulni a kapcsolat megmentése felé. Ha viszont végleg nem érdekel, mi van a másikkal, hogy mennek a dolgai, akkor jobb lezárni és szépen befejezni.

A feltett kérdéseket a megcsalt félnek és a megcsalónak is meg kell válaszolnia egy párterápiás folyamatban. Ha a megcsalás egy tünet (mint megfázásnak a köhögés), akkor van esély újrakezdeni. Akár újrakezdés, akár lezárás következik, mindkét félnek az önértékelését tisztáznia kell önmagával. Mert elsőként és alapvetően önmagunkat kell elismerni, szeretni – ez az alap, amellyel rendelkezve a párkapcsolatainkban is jól tudunk működni.

Köszönöm, hogy ellátogattál a Táltosparipa oldalra, amely a Táltosparipa Mentáltréning része. Ha tetszik az oldal, és fontosnak tartod a lelki egészség fejlesztését, akkor kérlek, támogasd az oldal működését azzal, hogy lájkolod   a Táltosparipa blog Facebook oldalát: ITT TALÁLOD. (Vagy fenn, az oldalsávban is elérhető.) Köszönöm!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Fair Player says:

    Saját házasság: CSak hogy tisztázzuk: én vagyok a nő. 🙂
    2 gyerek, 14 év. SZerintem a külsőmmel semmi gond, értelmes és érzelmes nőként írnám le magam. A férjem sok szóbeli megerősítést kap tőlem. Jól működünk, viszonlagos anyagi biztonságban. És: ahogy a nickem mutatja: fair játékos vagyok.
    Fair . És játékos. És hűséges. HA csak félrenézek, nem titkolom előle. Súlyos jellemhibaként értékelem, ha valaki esküszegő. De mindenki úgy él, ahogy akar.

    No mindegy. AZt tapasztalom, hogy hiába vagyok én bármilyen, valahogyan úgy változtunk egymás mellett, hogy ami köztünk van: az barátság némi extrával. Sajnos.
    Átélem, milyen az a helyzet amikor az emberek elkezdenek másikat keresni, anélkül, hogy megtenném.
    Sajnos nem kellek a férjemnek nőként. Csak nagyon ritkán. Ez túl kevés, túl megalázó.
    Csapda.
    Az elmúlt évek alatt kb 20 alkalommal próbáltam beszélni vele erről. MINDIG én kezdeményeztem a beszélgetést. VOlt hogy hisztiztem, volt, hogy fenyegetőztem. A legtöbbször nyugodtan igyekeztem. A hiba ott volt, hogy mindig reménykedtem.
    Most ott tartunk, hogy ne sérüljek, átadtam neki minden kezdeményezést. Nem várok el semmit, nem kérek semmit és nem akarok általa kielégülni. Használhatja a testem.
    AZ egyetlen oka: ha átadom magam, megint csak reménykedem. És sérülök. A gyerekeknek és nekem se jó egy depis anya, nő.

    HA felépítem magam nélküle (férjem), még távolabb kerülünk…ezért egy langyos nyúlós valami az amiben vagyunk. Jobb nem gondolkozni rajta.

    Az egyetlen hogy én egy nagyon erős nő vagyok. Elviselem ezt..

  2. Kiss László says: (előzmény @Sándor Poór)

    Kedves Annamari Kovács!
    Az egót én teljesen más értelemben értettem! Mindkét nemre vonatkozik, hogy valamilyen szinten “kisajátítani-birtokolni” akarná a másikat. Ha időközben történik egy félrelépés, azt keményen a személye elleni támadásnak veszi, ergo az egója nem tudja elviselni, sérül! A férfiakat illető jellemzésével tökéletesen egyet értek! Többek között ezért nem tudok egyenlőség jelet tenni (nem pasi sovinizmusból) a férfi és a női hűtlenségek között. A férfit hajtja a természete, a nőt mi hajtja? A nem figyel rám eleget, vagy nem törődik velem, vagy túl sokat dolgozik stb. magyarázatokról pontosan a hölgyek tudják a legjobban, hogy mekkora blőd baromságok! Sorolhatnám akár napestig is, a nagyon “acélos” női magyarázatokat. Szerintem szinte minden női megmagyarázás mögött egy dolog bújik meg: Az, hogy a hölgyek kivétel nélkül irtóznak attól, hogy kurvának minősítsék őket!

  3. Sándor Poór says:

    Az étvágyak különbözőek.
    EGY IGAZI HÖLGYET ISMERHETTEM. HA ŐT A FÉRJE EGY ESZTENDŐN BELÜL MÁSODSZOR IS MEGKÖZELÍTETTE, JÓL MEGNÉZTE ŐT, HOGY MILYEN VEHEMENS.
    MEGKERESTE AMI EGY EMBERNEK SZÜKSÉGES A SZEXBEN, MEG IS TALÁLTA. KAKUKKFIÓKA NÉLKÜL.
    NÉGY GYERMEKET neveltek fel. Valamennyien a HÖLGY FÉRJÉRE hasonlítanak ANNYIRA, hogy szerkeszteni nem lehetne jobban.
    “Mit ér hogyha szép vagy? Ha mindig beteg vagy?” mondja az egyik magyar nóta.
    Véleményem szerint a szexet egyik fél sem fegyverként használja! Úgy tegyék, hogy mikor megkívánják, legyen. És ne legyen tabu, hogy csak a férj kezdeményez! Ha a feleség kezdeményez, és nem tud a férj teljesíteni, akkor mi van?
    Ha a férj tudja, hogy a feleség is odafordul bármely pillanatban, nem hiszem, hogy az “állóképességére” nem fordít figyelmet.
    Ha a férj kedvessége annyit ér, “Most hagyjál”, “Majd holnap”, “Most nem”, “Ne nézz qrvának”.
    Ugyanezt női oldalról is.
    OTT MÁR NE KERESSE EGYIK SEM A HŰSÉGET!

  4. Annamari Kovács says:

    Kedves Szerző és Kiss László!

    Semmilyen ego, meg odafigyelés!
    A nő megfeszülhet, abszolut optimálisan (nem a palin lógva éjjel-nappal)”megbecsülheti2, “odafigyelhet” a bakjára, az akkor is félre fog dugni. Ez van.
    A kérdés ugye az, hogy miért?
    Hát azért, mert a természet törvényeivel nem lehet szembe menni! Mondjátok a Napnak, hogy ne süssön…
    A férfi poligám, arra van programozva, hogy minden nőstényre rámásszon, aki az útjába kerül. És hiába civilizáció, vallás, jog, a természet törvényeit senki és semmi nem tudja felülírni. Lehet ostorozni a nőket, hogy mondjuk “nem figyelnek oda eléggé” a kanjukra, meg hasonlók… Ez csak önmagunk és egymás manipulációja.

  5. Kiss László says:

    Az egész téma nem más mint mezei EGO kérdése! Ennyire egyszerű ez. Ez igaz férfira, nőre egyaránt. Nagyokat szoktam mosolyogni, mikor egy nő próbálja megmagyarázni, hogy miért lesz hűtlen a férfi. Szólok, hogy az ilyen vélemény soha nem lesz teljesen autentikus, csak részigazságokat tartalmaz(hat)! A valóban lényeges indokokat csak egy férfi tudja és érezheti át! Természetesen fordítva is igaz az egész.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!