Táltosparipa

A betyárját neki, hogy miért kell egy gyerekkórházban fizetni a fotelágyért?!

Ismerősöm gyereke ma egy gyógyszer mellékhatásaként allergiás reakciót produkált. Felnőtteknél is félelmetes az ilyesmi, de egy kisgyereknél persze, hogy frászban van a szülő! Első körben elküldték a kórházból, hogy majd jöjjön vissza, ha a kiütések az egész testen jelentkeznek. Értem én, hogy az orvosok sem istenek, sőt, az a fajta vagyok, aki nagyon hálás az orvosoknak és az orvostudománynak, hogy annyi szenvedéstől megszabadítanak minket, és rengeteg erőfeszítéssel értünk vannak. De, amikor az ember kórházba viszi kétségbeesetten a gyerekét, akkor nem tud tekintettel lenni a tömött váróteremre, a túlterhelt egészségügyi dolgozókra, mert segítség KELL!

A gyógyszermellékhatások nem kispályás ellenfelek az orvoslás számára, szülőként pedig konkrétan rémálom. A tehetetlenségbe az ember pillanatok alatt bele tud őrülni. Ilyenkor az a minimum, hogy kedves szót és figyelmet várunk az egészségügyben. Miután ismerősöm kislánya ügyében a háziorvos sem tudott okosat mondani, a tünetek viszont nem múltak, sőt erősödtek, így a háromgyerekes család újra a kórházban jelentkezett.

A vizsgálat után benn is fogták a csöppséget, ebben a pillanatban is ott gyógyul, innen is a leghamarabbi, makkegészséges hazamenetelt kívánom neki! Mivel a két nagyobb gyerek is éppen a tavaszi vírusokkal küzd, így az anyuka otthon ápolja őket, éjszakára az apuka marad a kórházban, a gyerek mellett. És itt jön, ami miatt ma klaviatúrát ragadtam: rákérdeztem, hogy hogy lesz az éjszaka a gyerekkel. Adnak fotelágyat, jött a válasz, és igazán örültem neki. Éjszakánként 3000 Ft-ért. Ezen pedig végtelenül elszomorodtam.

Ma már mindenki tudja (mivel pszichológiai tanulmányok is készültek a témában), hogy a gyógyulásnak vannak lelki paraméterei. Egy kisgyerek számára a szülő jelenléte gyógyerő. Ha csak szimpla matematikai alapon gondolkodunk (gondolkodna az állam), akkor is megérné a gyerek mellé a szülőnek fotelágyat adni, mert, ha a gyerek gyorsabban gyógyul, kevesebb napot tölt a kórházban, ergo: kevesebb a kórház és az egészségbiztosítás költsége is. De valahol ez a gondolat megfeneklik. 

Így azonban ma éjjel is lesz gyerek, akinek az ágya mellett egyik szülő sem tud ott maradni, mert nincs pluszban napi 3000 forintjuk, hogy a kórház által felkínált fotelágyon pihenjenek. Persze lehet alvás nélkül, meg a földön fekve, meg a kemény széken ülve is egész éjszaka, sőt, több éjszakán át is. Aki szerint lehet, az próbálta már?!?

Egy személyes emlékem hadd meséljem el: háromévesen egy hetet töltöttem kórházban. Akkor még nem, hogy ott aludni, de látogatni is alig lehetett a szülőnek. (1978-at írtunk ekkor…) Amire én emlékszem: annyira hiányoztak a szüleim, hogy az ablak mellett állva azon gondolkodtam, hogy kimászok, és a háztetőkön át hazagyalogolok… Hogy nem tettem meg, az csak a Gondviselésen múlt. Amikor Anyukám értem jöhetett, és belépett a szobába (ja, mert látogatás alatt csak az ajtóüvegen keresztül és telefonon beszélve találkozhattunk, habár NEM fertőző osztályon voltam, és NEM volt semmilyen járvány), szóval, mikor az ágyam mellé lépett, én ráugrottam, és hatalmasat haraptam a karjába, aztán pedig őrülten szorítottam a kezét. Ennyit arról, hogy a gyereknek mennyire számít a szülő jelenléte a gyógyulásban.

Most pedig azon gondolkodom, mit lehetne tenni, hogy minden magyarországi gyerekkórházban legyen ingyenes fotelágy a szülők számára, akik beteg gyerekük mellett kívánnak éjszakázni?!

Gondolom, egyetlen milliárdos sem fog jelentkezni támogatóként, pedig a heti kávépénzük fedezné a teljes költséget. Így egy alapítványon gondolkodom, vagy bármin, ami változtatna ezen a lehetetlen és méltatlan helyzeten. Tényleg akkorra kívánság, hogy, ha egy gyerek kórházba kerül, akkor éjszakára se maradjon magára a kórházi környezet félelmeivel, hanem anyukája és/vagy apukája mellette lehessen egy magától értetődően ingyenes fotelágyban?! Nem valami luxusról van itt szó, hanem a kórházi napok emberhez méltó és gyógyulást segítő átvészeléséről!

Köszönöm, hogy ellátogattál a Táltosparipa oldalra, amely a Táltosparipa Mentáltréning része. Ha tetszik az oldal, és fontosnak tartod a lelki egészség fejlesztését, akkor kérlek, támogasd az oldal működését azzal, hogy lájkolod   a Táltosparipa blog Facebook oldalát: ITT TALÁLOD. (Vagy fenn, az oldalsávban is elérhető.) Köszönöm!
Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!